A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Praha. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Praha. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 7., péntek

Prága, Hradčany (Pražský hrad), Starý královský palác (a Régi királyi palota), SzG3

 

Megkérlek, hogy csatlakozzál a Szeretem Csehországot, I love Cesko Facebook csoportomhoz!
Vissza a főoldalra (katalógus)

A megvett kombijegy negyedik állomása a régi királyi palota. A cseh főváros régi királyi palotája (csehül: starý královský palác) a vár harmadik udvarának keleti oldalán áll. Ez Prága legjelentősebb és legnagyobb világi jellegű gótikus építménye.

Ez a hely már a 1000-es évek elején is királyi székhely lehetett, az első kő maradványokat az 1135-ös évből tárták fel. A viharos 15. században a vár mintegy nyolcvan évig üresen állt, amíg a cseh királyok az Óvárosból kormányozták az országot. Az udvartartást 1483 után Jagelló Ulászló költöztette vissza a palotába, és ehhez jelentősen átalakíttatta, illetve bővíttette az épületet, aminek nagy része ekkor kapta ma is látható formáját; ekkor épült ma leghíresebb része, az Ulászló-terem.

Miután a Habsburgok kerültek Csehország trónjára, a palota elvesztette királyi székhely jellegét, bár továbbra is itt tartották a koronázási ünnepségeket és az országgyűléseket. A szobákat konferenciatermekké, irodákká és raktárakká alakították. II. Miksa trónra lépése után úgy döntött, hogy az épületegyüttest végképp hivatallá alakíttatja, és a vár nyugati szélén építtet új királyi palotát.

A sok látnivaló közül ki szeretnék emelni egyet, ez a defenesztráció helye. Ez egy "hagyományos" cseh vita lezárási folyamat, amikor is a vitázó felek egyike kidobja az ablakon a másik vitázó felet. Általában két defenesztrációról tudunk: 

1. 1618. május 23-án vita közben kidobták a prágai Hradzsin ablakán Jaroslav Martinic várgrófot, Vilém Slavata tartományi főbírót és Fabricius nevű titkárukat mint a „cseh nép árulóit”. Az összeesküvők számítása ellenére a kidobottak kisebb sebesülésekkel túlélték a 18 méteres zuhanást, sikerült elmenekülniük, és még sokáig szolgálták a császárt. A várfal tövében felgyűlt szeméthalom ugyanis felfogta becsapódásuk erejét.
2. Hasonló esemény történt korábban 1419-ben, amikor radikális husziták megöltek hét prágai tanácstagot. Az időrend miatt ezt nevezik első defenesztrációnak.

Több cseh író a műveikben (köztük J. Hasek, a Svejk írója) megemlékezik erről a mozzanatról azzal, hogy ha a csehek valahol vitatkoznak és a közelben van egy ablak, akkor beleremegnek, hogy van egy jó megoldás a vita lezárására. 

Itt is az a jó, hogy a palota bejárását saját ütemben lehet megtenni, nem kell nagy csoportban császkálni és a cseh szöveget hallgatni.














Vissza a főoldalra (katalógus)

Prága, Hradčany (Pražský hrad), Katedrála sv. Víta (a Szent Vitus katedrális), SzG3

 

Megkérlek, hogy csatlakozzál a Szeretem Csehországot, I love Cesko Facebook csoportomhoz!
Vissza a főoldalra (katalógus)

A szent Vitus katedrális középkori eredetű római katolikus főszékesegyház Prágában. A katedrális a Prágai főegyházmegye érseki székhelye, a gótikus építészet egyik leggrandiózusabb fennmaradt alkotása, egyben Csehország legnagyobb temploma és legkiemelkedőbb szakrális jelentőségű épülete.

A jelenlegi székesegyházat 1344. november 21-én a Prágai püspökség érsekséggé alakításakor, János cseh király utasítására kezdte építeni Arrasi Mátyás, francia építész. Ettől kezdve folyamatos volt az építés, átépítés, háborúkban a rombolás, ezek helyrehozása, újabb szobrokst még 1903 és 1908 között is helyeztek el. Legutóbbi nagy felújítására (ablakok, am tető egy része, néhány oltár és a királysírok) 2015-ben került sor..

A sok érdekesség közül az egyik, hogy a templom köré 21 kápolnát építettek. A sok látnivalót itt nem érdemes felsorolni, aki részletesebben tudni akarja ezt, az ITT nézhet utána.

A székesegyház a vár leghíresebb látványossága, ezért mindhárom típusú, a vár látogatására kiadott kombinált belépővel megtekinthető (egy része belépő nélkül is), a kincstárba azonban se a „B”, se a „C” kombinált jegy nem jó. A harangtoronyba mindenképpen külön belépőt kell venni. Mivel mindegyik kombinációban benne  van a katedrális, kikerülhetetlen, de ez a jó, mert fantasztikus templom.



































Vissza a főoldalra (katalógus)

Prága, Hradčany (Pražský hrad), Zlatá ulička (Arany utcácska), SzG3

 

Megkérlek, hogy csatlakozzál a Szeretem Csehországot, I love Cesko Facebook csoportomhoz!
Vissza a főoldalra (katalógus)

Az Arany utcácska a Prágai Vár egyik legérdekesebb látványa. Egy kis utcácska tele apró épületekkel. Eredetileg nem így hívták, ez volt az Íjászok utcája, mivel II. Rudolf házakat adományozott az íjászok családjainak. Az íjászok azonban huszonnégyen voltak, és az adományozott telken nem fért el huszonnégy normális méretű ház, tehát a várvédőknek nagyon kis házacskákba kellett költözniük családostól. Az uralkodó megtiltotta a házak elidegenítését. Az aranyművesek később költöztek ide, amikor már nem íjászok őrizték a várat. Néhány házat el-el bontottak 1657-re már csak 14 maradt. Az aranyművesség divatja múltán az utca lakossága rendkívül tarkává vált: művészek, papok, szolgák laktak egymás mellett. Az első Csehszlovákia felismerte a vár utolsó megmaradt lakóházainak eszmei értékét, és átalakítási tilalmat rendelt el. Mivel azonban pénzt nem adtak az épületek állagának megóvására, az egyre romlott, és a környék nyomornegyeddé vált.

A II. világháború után az utcát állami tulajdonba vették, azóta nem lakik itt senki. 1950 körül a házakat felújították és élénk színűre festették.

 A házakban az alábbiak láthatóak: 

A 22. számú házban lakott 1916 novemberétől 1917 márciusáig Franz Kafka.
A 13. ház: a legöregebb prágai polgár és háztartása – az úgynevezett vörös lövészek (muskétások) voltak a vár kapuőrei;
A 14. ház: a híres-nevezetes prágai jósnő, Matylda Průšová háza;
15. ház: egy aranyműves műhelye;
egy kocsma;
egy gyógynövénybolt;
Kazda úr, az amatőr filmtörténész, aki a kortárs cseh filmművészet több kiemelkedő alkotásának egy-egy kópiáját menekítette és rejtette el a második világháború alatt a német megszállók elől;
a 12. ház lépcsőházából a Daliborka torony előtti teraszra juthatunk ki.

A házak fölött fut a régi fedett gyilokfolyosó, itt páncél és fegyvergyűjteményt láthatunk.
Az alkimisták laborját a Fehér toronyban tekinthetjük meg.

Senkit ne zavarjon a nagy tömeg, ez van, az Arany utcácskát csak itt lehet megtekinteni, viszont az szunte kötelező.




























Vissza a főoldalra (katalógus)