Vissza a főoldalra (katalógus)
A megvett kombijegy negyedik állomása a régi királyi palota. A cseh főváros régi királyi palotája (csehül: starý královský palác) a vár harmadik udvarának keleti oldalán áll. Ez Prága legjelentősebb és legnagyobb világi jellegű gótikus építménye.
Ez a hely már a 1000-es évek elején is királyi székhely lehetett, az első kő maradványokat az 1135-ös évből tárták fel. A viharos 15. században a vár mintegy nyolcvan évig üresen állt, amíg a cseh királyok az Óvárosból kormányozták az országot. Az udvartartást 1483 után Jagelló Ulászló költöztette vissza a palotába, és ehhez jelentősen átalakíttatta, illetve bővíttette az épületet, aminek nagy része ekkor kapta ma is látható formáját; ekkor épült ma leghíresebb része, az Ulászló-terem.
Miután a Habsburgok kerültek Csehország trónjára, a palota elvesztette királyi székhely jellegét, bár továbbra is itt tartották a koronázási ünnepségeket és az országgyűléseket. A szobákat konferenciatermekké, irodákká és raktárakká alakították. II. Miksa trónra lépése után úgy döntött, hogy az épületegyüttest végképp hivatallá alakíttatja, és a vár nyugati szélén építtet új királyi palotát.
A sok látnivaló közül ki szeretnék emelni egyet, ez a defenesztráció helye. Ez egy "hagyományos" cseh vita lezárási folyamat, amikor is a vitázó felek egyike kidobja az ablakon a másik vitázó felet. Általában két defenesztrációról tudunk:
1. 1618. május 23-án vita közben kidobták a prágai Hradzsin ablakán Jaroslav Martinic várgrófot, Vilém Slavata tartományi főbírót és Fabricius nevű titkárukat mint a „cseh nép árulóit”. Az összeesküvők számítása ellenére a kidobottak kisebb sebesülésekkel túlélték a 18 méteres zuhanást, sikerült elmenekülniük, és még sokáig szolgálták a császárt. A várfal tövében felgyűlt szeméthalom ugyanis felfogta becsapódásuk erejét.
2. Hasonló esemény történt korábban 1419-ben, amikor radikális husziták megöltek hét prágai tanácstagot. Az időrend miatt ezt nevezik első defenesztrációnak.
Több cseh író a műveikben (köztük J. Hasek, a Svejk írója) megemlékezik erről a mozzanatról azzal, hogy ha a csehek valahol vitatkoznak és a közelben van egy ablak, akkor beleremegnek, hogy van egy jó megoldás a vita lezárására.
Itt is az a jó, hogy a palota bejárását saját ütemben lehet megtenni, nem kell nagy csoportban császkálni és a cseh szöveget hallgatni.
