Ez az egyik kedvencem, itt többször is meg szoktunk állni, ha errefelé megyünk, egy kis utazás közbeni pihenés céljából.
A kastélyt a Liechtenstein család alapította úgy a XIII. sz-ban és egészen az 1945-ös kisajátításig így is maradt (elég ritka volt errefelé). A nagyszerű az egészben a kastélyon kívül a kastélypark, mely a maga 100 km2-vel legnagyobb épített park volt valaha (mára már csak töredéke maradt, de így is hatalmas).
Lednice a kastély látképe a minaretből
Lednice - a kastély
A kastélyban legalább két túra van. Az egyik érdekesség a könyvtárban lévő csigalépcső, amelyet egy fatörzsből faragtak. A kastély mellett van egy gyönyörű pálmaház is (külön belépő!).
Lednice, a pálmaház
úton a hajóállomás felé
Ezektől persze még maradna egy szokványos kastély, de a parkja egyszerűen fantasztikus. A Dyje (Thaja) folyó elterelésével hatalmas tavakat hoztak létre, az ezeket összekötő csatornákat most is lehet használni, kiránduló hajók viszik az embert a kastélytól a minaretig vagy a vadászkastélyig. Mindkettő cél jó, visszafelé érdemes gyalog jönni.
Lednie - kiránduló hajó
A visszautat úgy számoljuk, hogy kényelmesen kb. 1 óra az út, itt nagy távolságok vannak. Viszont a park egyszerűen csodálatos. Lehet még konflissal is menni, ez sem megfizethetetlen. Szerintem legalább egy napot érdemes eltölteni itt, annyi a látnivaló.
Lednice - a tórendszer egy része, a háttérben a Minaret
A minaretet díszítő céllal építették (1797-1804 között) és nem vallási célból. Ez a legészakabbra lévő és a legmagasabb (60 m) nem iszlám országban lévő minaret (Én megszámoltam, 302 lépcső megy fel - külön belépő!). Ezt a helyet célszerűnek tartom összekapcsolni egy Valtice-i, Mikulov-i kirándulással, egy hosszú hétvégébe belefér és nincs is messze (kb. 10 km kivételével végig autópálya (kb 300 km) Budapesttől számítva.)
Már korábban is írtam, hogy Lednice az egyik kedvenc helyünk, ha erre járunk akkor vagy itt tartjuk a pihenőnket, vagy meg is nézzük, ugyanis nem lehet vele betelni. Az internet szerint - ha mindent bele veszünk: parkok, a kastély, az egyéb lehetőségek - , akkor ez Csehország legszebb épületegyüttese. Szerintem nem lehet ezen nagyon vitatkozni, legfeljebb annyit még hozzátenni, hogy a szerencséjükre nagyon sok szép más hely is található itt, kissé alulról közelítve ezt a helyet.
2015-ben szintén erre jártunk, Lilit először hoztok el Csehországba. Viszonylag könnyű parkolni, mivel az egész városka tele van magánparkolókkal. Elfogadható áron lehet parkolni. Kapunk egy sorszámot, majd egy füzetbe felírják az érkezésünket, távozáskor kell fizetni a tényleges parkolási időre. Mi közel parkoltunk a parkhoz, ahová több irányból is be lehet jutni. Már itt szembesültünk azzal, hogy a park tele van szőve csatornákkal. A csatorna partján, jobb kéz felől elhagyva a kastélyt, eljuthatunk a hajókikötőhöz. Innen két irányban mennek a kishajók, a zöme a minarethez, kisebb része a műrom szerű vadászkastélyhoz. Mi a minaret felé szoktunk menni, mivel onnan szebb a visszaút a kastélyhoz. Mivel volt egy kis időnk az indulásig, megebédeltünk a kikötő melletti büfében. Az épület törökös stílusban lett kialakítva, ez a trend végigvonul a park építményein is, a legjobban a minaretnél látható majd. De térjünk vissza az ebédhez. Rögtön itt már tapasztalhattuk a cseheknek az életről való felfogásbeli különbségét hozzánk képes (nagyjából minden esetben úgy nézett ki, hogy nekik van igazuk). Itt ez abban nyilvánult meg, hogy vegyük példának a sört: ebben az esetben azt kell eldönteni, hogy a kb 30 KC/fél liter ár elfogadható-e a részünkre vagy sem, mert egyébként +/- 1-2 KC. eltéréssel mindenhol ez az ára. A stand büféjében, a benzinkúton, a közértben, a kastély vagy vár vendéglőjében, a város főterén a designe étteremben, stb. Tehát nem azt kell eldönteni, hogy hol a legolcsóbb, hanem hogy az ár jó-e nekem. De ugyanez vonatkozott a vendéglői fogásokra is. Pld. a klasszikus cseh szaftos hús a káposztával és a knédlivel közel 85 KC. volt mindenhol, némi kis ingással. Ezen okok miatt minden gond nélkül ettünk szinte mindenhol, nem érte az embert kellemetlen meglepetés sehol. Na de vissza a hajókázáshoz. A képen látható kis hajók közül az egyikkel elindultunk a minaret felé. Kb. 20-25 perces az út, maga a hajó nagyon csendes. Végig haladva a parkon egy kis kikötőnél ki kell szállni, innen kb 2-3 perc séta a minaret. Érdemes felmenni rá, mivel igen szép kilátást kapunk onnan (a táj maga eléggé lapos)(50 KC/fő/2015). 302 lépcsőfok felfelé, két közbenső pihenővel. Csigalépcső, így a gyors haladás egy kissé szédítő (főleg lefelé). A legnagyobb meglepetésemre az unokám azonnal fel is akart menni rá és így jártunk az összes többi toronnyal is. Ennek persze örültünk, mert látszott rajta az érdeklődés. Visszatérve a talajszintre, elindultunk a kastély felé vissza. Ha azt mondom, hogy a park a legpompásabb állapotában volt, akkor nem is túlzok nagyon. A szép, bár nagyon meleg idő jó fényképezési lehetőségeket teremtett. Miután nem tudtuk Lili kapacitását egy ilyen nagy sétára vonatkozóan, egy kis összecsukható kocsit azért elhoztunk magunkkal. Visszafelé azért jól jött, mert egy szakaszra beültettük pihenni. A kastélyhoz visszaérve megkerültük a Pálmaházat, majd egy jót sétáltunk még a francia stílusú kertben is. Innen már csak a szállásunkra távoztunk, mivel ebben a nagy melegben eléggé kimerítő volt ez a nagy séta.
2015-ben szintén erre jártunk, Lilit először hoztok el Csehországba. Viszonylag könnyű parkolni, mivel az egész városka tele van magánparkolókkal. Elfogadható áron lehet parkolni. Kapunk egy sorszámot, majd egy füzetbe felírják az érkezésünket, távozáskor kell fizetni a tényleges parkolási időre. Mi közel parkoltunk a parkhoz, ahová több irányból is be lehet jutni. Már itt szembesültünk azzal, hogy a park tele van szőve csatornákkal. A csatorna partján, jobb kéz felől elhagyva a kastélyt, eljuthatunk a hajókikötőhöz. Innen két irányban mennek a kishajók, a zöme a minarethez, kisebb része a műrom szerű vadászkastélyhoz. Mi a minaret felé szoktunk menni, mivel onnan szebb a visszaút a kastélyhoz. Mivel volt egy kis időnk az indulásig, megebédeltünk a kikötő melletti büfében. Az épület törökös stílusban lett kialakítva, ez a trend végigvonul a park építményein is, a legjobban a minaretnél látható majd. De térjünk vissza az ebédhez. Rögtön itt már tapasztalhattuk a cseheknek az életről való felfogásbeli különbségét hozzánk képes (nagyjából minden esetben úgy nézett ki, hogy nekik van igazuk). Itt ez abban nyilvánult meg, hogy vegyük példának a sört: ebben az esetben azt kell eldönteni, hogy a kb 30 KC/fél liter ár elfogadható-e a részünkre vagy sem, mert egyébként +/- 1-2 KC. eltéréssel mindenhol ez az ára. A stand büféjében, a benzinkúton, a közértben, a kastély vagy vár vendéglőjében, a város főterén a designe étteremben, stb. Tehát nem azt kell eldönteni, hogy hol a legolcsóbb, hanem hogy az ár jó-e nekem. De ugyanez vonatkozott a vendéglői fogásokra is. Pld. a klasszikus cseh szaftos hús a káposztával és a knédlivel közel 85 KC. volt mindenhol, némi kis ingással. Ezen okok miatt minden gond nélkül ettünk szinte mindenhol, nem érte az embert kellemetlen meglepetés sehol. Na de vissza a hajókázáshoz. A képen látható kis hajók közül az egyikkel elindultunk a minaret felé. Kb. 20-25 perces az út, maga a hajó nagyon csendes. Végig haladva a parkon egy kis kikötőnél ki kell szállni, innen kb 2-3 perc séta a minaret. Érdemes felmenni rá, mivel igen szép kilátást kapunk onnan (a táj maga eléggé lapos)(50 KC/fő/2015). 302 lépcsőfok felfelé, két közbenső pihenővel. Csigalépcső, így a gyors haladás egy kissé szédítő (főleg lefelé). A legnagyobb meglepetésemre az unokám azonnal fel is akart menni rá és így jártunk az összes többi toronnyal is. Ennek persze örültünk, mert látszott rajta az érdeklődés. Visszatérve a talajszintre, elindultunk a kastély felé vissza. Ha azt mondom, hogy a park a legpompásabb állapotában volt, akkor nem is túlzok nagyon. A szép, bár nagyon meleg idő jó fényképezési lehetőségeket teremtett. Miután nem tudtuk Lili kapacitását egy ilyen nagy sétára vonatkozóan, egy kis összecsukható kocsit azért elhoztunk magunkkal. Visszafelé azért jól jött, mert egy szakaszra beültettük pihenni. A kastélyhoz visszaérve megkerültük a Pálmaházat, majd egy jót sétáltunk még a francia stílusú kertben is. Innen már csak a szállásunkra távoztunk, mivel ebben a nagy melegben eléggé kimerítő volt ez a nagy séta.
a kastély:
a gazdasági épületek
a gazdasági épületek
a francia kert és a pálmaház:
lovas rendőrök a parkban
sétahajózás a csatornákon, az angol park, a minaret:
a kikötő
duzzasztó a kikötőnél
a kikötő
a minaret
a minaret
a minaret
kilátás a minaretből
kilátás a minaretből
Lysice:
Lysice
A leírások vízi várként aposztrofálják, bár csak a homlokzat előtt van vízi árok (helyes kacsákkal, amikor mi voltunk, sok kiskacsával). Itt 4 féle vezetés van, 2 a kastélyban, 1 a kastélyparkban, és egy a kastély előtt lévő gazdasági épületekben.
Lysice a kastély udvara
Lysice - a kastély udvarában
A belső kiképzés, a bútorok, mind elsőrangú látványosság. Maga a kastély reneszánsz stílusú, igen érdekes és szép a 2 könyvtára. A kastélypark is igen szép, bár csak külön vezetéssel lehet megtekinteni (eddig csak itt találkoztunk ilyennel).
Lysice - a várárok
A fenti képen látható oszlopsor igen érdekes megoldást takar, mivel ez U alakba csatlakozik az I. emeleti szalonok egyikéhez, ahol két ajtón lehet kimenni az U száraira, ebben az esetben fedett folyosón lehet sétálni a kert felett, ami esős időben is lehetővé tette a tulajdonosok levegőzését.
Lysice - enteriőr
Lysice - könyvtár
Lysice - a lépcsőház
Mikulov:
Ez az egyik kastély, amelyet Lednicénél említettem, jól összeköthető annak meglátogatásával. Ez a kastély a Liechtenstein család birtokában volt, majd átkerült a Dietrichstein családhoz. Közben rövid ideig még Hunyadi Mátyás uralma alatt is állt.
Mikulov - feljárat a várba a főtérről
Itt kötötték meg a Nikolsbrurgi békét. Maga a kastély igen látványos, egy sziklaszirtre épült, melyet szerencsére nem gyalultak le, hanem beleépítették a kastélyba, így sok helyen a falakból kilátszik a szikla.
Mikulov
Maga a kastély barokk stílusú, pincéjében egy hatalmas boroshordóval (mely készítésekor - XVII. sz. - a legnagyobb volt a világon).
Mikulov
2016-ban ismét ellátogattunk ide. A vár most már teljes pompájában áll, a kiállítások is látogathatóak. Ez már azért is hatalmas teljesítmény, mivel a vár több alkalommal porig égett, legutóbb a II. VH végén. A volt tulajdonosok között itt is megjelennek a szokásos nevek, előbb a Liechtensteins-ek, majd a Dietrichstein-ek uralkodtak itt (Csehország osztrák tartomány volt sokáig, a mostani cseh-osztrák határ is csak néhány km-re van ide). De a csehek nem hagyták veszni a nemzeti kincseiket (vö. magyar műemlék védelem (?)), csodálatosan újjá építették a várat. A vár maga egy sziklatömbön áll, jól látható már messziről. A város főteréről lehet megközelíteni és már a vár alatt kétfelé ágazik az út. Ha balra megyünk, akkor a szépen felújított vár-kerten keresztül jutunk fel a várba, ha jobbra, akkor egy rövidebb úton érünk fel. Javasolom, hogy balra kezdjük a sétát, sokkal látványosabb, majd a másik úton térhetünk vissza a városba. Így legalább a várat is körbejártuk. A várfalakról kitűnő kilátás nyílik a városra, a kertekre és a tájra. A váron belül több kisebb udvar is van, ezek is szabadon látogathatóak. A várban több féle vezetés is van, mi egy általános túrát néztünk meg. Igazából a kiállítás csak közepesen érdekes, valójában a vár belseje az érdekes, többek között azok a helyiségek, ahol Napóleon is tartózkodott, mikor Ő "túrázott" erre felé (Austerlitz (Slavkov) sincs messze ide, ott volt a három császár csatája, ahol alaposan elverte az osztrák orosz koalíciót). Összefoglalva: most már a város és a vár is nagyon szép, érdemes legalább kívülről megnézni, de ha valaki úgy dönt, hogy valamelyik túrára befizet, szerintem azt sem bánja meg.
a Napoleon szobák egyike
Náchod
A város megtekintése után felmentünk a várkastélyhoz (GPS jól jön), ahol egy kis parkolóban kellett letenni a kocsit (parkoló díj!). A kastély történetéről néhány szó. Náchod - mint említettem - az első város Lengyelország felől (ex. Poroszország, Németország, Harmadik Birodalom). A domborzat pont megfelelő volt egy vár építésére határvédelmi célokból, ezért jó kifejezés erre a várkastély. Az első említések a XIII. századból valóak. 1544 és 1621 között a a vár a Smiřičtí család birtokában volt, aki azt felújított és reneszánsz kastéllyá építtette át. Igen érdekes történelmi tény, hogy 1634-ben II. Ferdinánd császári Náchod várát az olasz Piccolomini családnak adta át, aki itt letelepedve lakóhelyéül választotta a várkastélyt, és egyben erődítménnyé építette ki azt. Így a várkastély a család kihalásáig (1783) olasz birtokban volt.
Ha letettük a kocsit a parkolóban, rövid úton feljutunk a várkastély bejáratához. Közben elhaladunk a gazdasági épületek között, jelenleg szálloda és galéria működik bennük. A főkapun áthaladva több udvaron keresztül elérjük a végső várudvart. Közben szabadon megnézhetjük a várkápolnát is. Mivel itt csak pihenés céljából álltunk meg, a várkastély belsejét már nem néztük meg (már több, mint 100 kastélyt láttunk belülről, így már azok zömmel csak kívülről érdekelnek, hacsak valami különlegességet nem tartalmaz, valamint az unokám teherbíró képességére is gondolnom kellett). Ha jót barangoltunk a várkastély udvaraiban, visszafelé egy jobbra nyíló kapun keresztül megtekinthetjük a kastély kis parkját is, ami egy függő kerthez hasonló.
Az interneten fellelhető fotók alapján a kastély berendezése nem túl különös (ne legyen igazam), de a város és a várkastély nagyon szép, így egy jó nagy sétára, pihenésre mindenképpen alkalmas a hely!!
Státní zámek Náchod
Státní zámek Náchod
Státní zámek Náchod
Státní zámek Náchod
Státní zámek Náchod
Státní zámek Náchod, Kaple Nanebevzetí P. Marie
Státní zámek Náchod, Kaple Nanebevzetí P. Marie
Státní zámek Náchod
Státní zámek Náchod
Státní zámek Náchod
Státní zámek Náchod
Státní zámek Náchod
Státní zámek Náchod
Státní zámek Náchod
Státní zámek Náchod
Státní zámek Náchod
Náměšť na Hané, Zámek Náměšť na Hané:
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
Figyelem: ha valaki szereti Csehországot, szeret ott nyaralni, kirándulni, csak van valami kellemes élménye a csehekkel kapcsolatban, csatlakozzon a Szeretem Csehországot Facebook oldalamhoz!
Erről a kastélyról nem tudok sokat írni, mivel csak kívülről tekintettem meg. Sajnos a kastély meglátogatásáról semmi információt nem tudtam a helyszínen beszerezni. Az egyik volt gazdasági szárnyban egy film művészeti kiállítás volt, az nagyon nem érdekelt. Igazából Plumlov felé mentem és csak az érdekes kör alakú park kialakítás miatt álltam meg itt, hogy az hogyan is van.
A főútról egy egyenes fasor vezet a kastélyhoz. Maga a kör alakú kastélypark a körforgalom (csak egy irányban lehet megkerülni). Némi keresgélés után le lehet tenni a kocsit egy kis parkolóban. Maga a kastély kívülről szép (a fellelhető képek alapján belül is, de nem jutottam be). A park azonban már nem annyira (meg elég kicsi). A parkban még megtalálható egy romos úszómedence is.
Az látszik, hogy esküvőkre használható és az udvaron egy színpad is felállításra került.
Maga a kastély az egyik legnagyobb osztrák nemesi családé volt (zömmel), ez a Harrach család. 1945-ben a Benes dekrétumok alapján elkobozták. Ez után több tulajdonosa volt a kastélynak, jelenleg a helyi önkormányzaté.
Ohrada:
Hlubokától nem messze (kb. 2 km) található Ohrada kastélya. Itt már kétszer voltunk, de be még sohasem mentünk. Ennek egyszerű az oka, itt erdészeti és vadászati kiállítás van, a feleségem pedig mindent utál, ami a vadászattal összefügg. A kastélyt Adam František Schwarzenberg építtette, elsősorban vadászkastély céljára (1708-1722 között épült).
Ohrada
Ohrada
Az erdészeti múzeum már 1842-ben megnyílt. Amiért viszont érdemes ide jönni: 1. Hluboká (Nr. 1.) ide van egy ugrásra (az egyik képen látszik is a távolban). Itt is látszik, az, amit a csehek csinálnak: amint van rá egy kis lehetőség, azonnal kialakítanak egy (vagy több) halastavat. Hlubokából kb fél óra alatt ide lehet sétálni a tóparton, kiépített ösvényen, padokkal.
A halastó, a háttérben a Hluboká
Mi legutóbb 1 órát pihentünk az egyik padon és élveztük a tó felől fújó szelet (nincs mocsárszag, büdös, szúnyogok, ne tudom, hogy csinálják). Ilyen jó levegőt még a cseheknél is ritkán lehet szívni. A környék látványa szó szerint idilli (és békés). Ha elérkeztünk Ohradára, akkor aki akar bemehet a kastélyba, mi a mellette lévő picike állatkertet néztük meg (érdemes!), majd visszasétáltunk Hlubokára (az A és B vezetés közötti kb. 3 órát kellett(!) elvernünk és tényleg ez volt a legjobb megoldás).
Opočno:
Ide csak beugrottunk megnézni a kstélyt kívülről. Előtte Dobruskában voltunk egy jót strandolni. Mivel csak néhány km-re esik ettől a helytől Opocno, így úgy döntöttünk, hogy megnézzük a kastélyt. A városközpontban éppen egy kis vidámpark települt le, ami elzárta az utat a kastély felé, így onnan elgyalogoltunk a régi városmagon keresztül a kastélyig. Nem túl nagy a belváros, de nagyon szép. A házak gyönyörűen fel vannak újítva, kifogástalanul néznek ki. Itt is az a szerencse, hogy a kastély és a parkja nyilvános és ingyen megtekinthető. A kastély nagyon szép, a legutolsó stílus ami ma is látható: reneszánsz (szerintem nagyon hasonlít a Krakkó-i Wawel-re). Alapvetően azért nem néztük meg a kastélyt belülről, mivel ha jól láttam a leírást, vadásztrófeák és fegyvergyűjtemény képezi az alapját a kiállításnak. Ez meg nem nagyon érdekli sem a feleségemet, sem az unokámat.
A kastély története is nagyon érdekes, eléggé eltér a többiétől. A településen már az 1300-as években is állt valamilyen kastély. Itt most ugrunk egy nagyot. A II. VH alatt a kastély a Colloredo-Mansfeld családé volt (1638-tól). Mivel a német megszállás idején csehnek vallották magukat, a németek elkobozták a kastélyt. A II. VH után ismét elkobozták, immár a Benes dekrétumok alapján (valami miatt nem kaptak feddhetetlenségi igazolást, ami miatt állami tulajdonban maradt a kastély). 1991-be - a rendszer váltáskor - a család elkezdte visszaperelni a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot, mígnem több fórumot bejárva 2002-ben úgy döntött a bíróság, hogy a kastélyt és a környező birtokot a család visszakaphatja. 2003-ban be is költöztek, de 2005-be a Cseh Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a korábbi döntést és 2007-ben ismét állami tulajdonba került a kastély. Jelenleg ott tart az ügy, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a cseh állam (bíróságok) megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot, amit a Cseh Alkotmánybíróság elfogadott és új eljárás kezdődött (ami még most is tart). Úgy látszik, néha ott sem mennek simán a dolgok. Ezzel együtt érdemes a helyet legalább pihenési szándékkal bevenni az úti tervbe, mivel egy jó nagy sétával a régi városmag, a kastély és annak parkja bejárható. Ha valakit érdekelnek a vadásztrófeák és a fegyverek, akkor meg rajta, meg kell nézni azokat (állítólag ez Csehország egyik legnagyobb és legszebb fegyvergyűjteménye).
A kastély története is nagyon érdekes, eléggé eltér a többiétől. A településen már az 1300-as években is állt valamilyen kastély. Itt most ugrunk egy nagyot. A II. VH alatt a kastély a Colloredo-Mansfeld családé volt (1638-tól). Mivel a német megszállás idején csehnek vallották magukat, a németek elkobozták a kastélyt. A II. VH után ismét elkobozták, immár a Benes dekrétumok alapján (valami miatt nem kaptak feddhetetlenségi igazolást, ami miatt állami tulajdonban maradt a kastély). 1991-be - a rendszer váltáskor - a család elkezdte visszaperelni a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot, mígnem több fórumot bejárva 2002-ben úgy döntött a bíróság, hogy a kastélyt és a környező birtokot a család visszakaphatja. 2003-ban be is költöztek, de 2005-be a Cseh Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a korábbi döntést és 2007-ben ismét állami tulajdonba került a kastély. Jelenleg ott tart az ügy, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a cseh állam (bíróságok) megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot, amit a Cseh Alkotmánybíróság elfogadott és új eljárás kezdődött (ami még most is tart). Úgy látszik, néha ott sem mennek simán a dolgok. Ezzel együtt érdemes a helyet legalább pihenési szándékkal bevenni az úti tervbe, mivel egy jó nagy sétával a régi városmag, a kastély és annak parkja bejárható. Ha valakit érdekelnek a vadásztrófeák és a fegyverek, akkor meg rajta, meg kell nézni azokat (állítólag ez Csehország egyik legnagyobb és legszebb fegyvergyűjteménye).
Orlík:
Ha valamely kastélynak már a környezete is igen látványos, akkor ez az. A felduzzasztott Vltava folyó partján fekszik egy kis félszigeten, így erről a kastélyról joggal mondhatjuk el, hogy vízi vár.
Orlík
Mi Zvikov-ból jöttünk ide át, mert ott egy japán forgató csoport filmezett, így azt a várat csak kívülről tudtuk megnézni. Pont a vezetés idejére estünk be. Maga a kastély igen látványos, bár a szárazföld felé eső homlokzatán egy kis festék mállás már tapasztalható.
Orlík
A kastély a már korábban említett három nagy nemesi család közül a Schwarzenbergekhez tartozott (tartozik). A kastély eredeti állapotában reneszánsz stílusú volt, de egy 1802-es tűzvész után romantikus gótikus stílusban építették át.
Orlík
A belső berendezés III. Napóleon stílusban van kialakítva, az egyik legszebb, amit eddig láttam. Sajnos itt sem tudtam belül fényképezni.
Orlík - a kastély udvara
A kastély mindenképpen megtekintésre érdemes, a környezete fantasztikus, javasolt egy hajókázás a Vltaván (sajnos nekünk nem fért bele az időbe), valamint egy kiadósabb séta a környéken, hihetetlen párosítás a sziklás folyópart ill. a rengeteg erdő.
Ha egy szép, klasszikus lovagvárat szeretnénk megnézni, akkor ide kell jönni. Arra persze fel lehet készülni, hogy esetleg be van zárva, mert sok cseh várhoz hasonlóan sokszor forgatnak itt filmet (elsőrangú háttér). Én már rengeteg várat felismertem a filmekben.
Pernštejn
Szerencsére a XVII. századtól csak apró változtatásokat eszközöltek, így a teljes szépségében csodálhatjuk meg ezt a várat. Egy érdekesség: a sok kiálló építészeti elem miatt a felsőbb szintek alapterülete nagyobb, mint a legalsóé!
Még egy érdekesség, ez gyakorlatilag az összes várra, kastélyra jellemző:
Nem engednek be bóvlit, kirakodóvásárt, gyakorlatilag mindenhol van egy pénztár (a hozzá kapcsolódó szuvenír bolttal - nívós!), van egy vinárium (a cseheknél nagyon fejlett a borkultúra), ahol a helyi borokat lehet kapni (akár kastélybort is), igen kiválóak. Van egy büfé vagy étterem és ennyi (meg persze a tiszta WC). Ezek szerint így is lehet csinálni.
Pernštejn
Pernštejn
Arra fel kell készülni, hogy elég hosszú a vezetés (közel két órás), viszont nagyon érdekes.
Plumlov, Zámek Plumlov:
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
Ez a kastély már rég óta érdekelt többször elmentünk mellette, de valahogy soha nem volt rá időnk. Az érdeklődés elsősorban az alakja miatt volt, keskeny, magas kialakítás, semmiféle hasonlat a korábban látott kastélyokhoz.
Elolvasva a történelmét, volt itt minden: várépítés, majd annak leromlása, 30 éves háború, svéd megszállás és kifosztás, leégés, szél általi lerombolás és lehetne sorolni még a katasztrófákat. Folyamatos volt a tulajdonos váltás is, ez sem segítette a vár (kastély) előre haladását. Mindig is valahol elhanyagolt volt (pedig gazdag és hatalmas nemesi családok laktak itt, de sokan tönkre is mentek az idők során). Egyszer berendeztek 4 szobát, hogy a kastélyt meglátogató Lichtenstein hercegeknek legyen hol aludniuk. Folyton változtak a tervek, semmi nem haladt előre. A kastélyban összesen 7 mennyezeti freskót festettek, de ezek minősége is csak közepes és nehézkes volt a stílusuk. A fura alak amiatt alakult ki, mert eredetileg egy négyszárnyú kastélyt terveztek, de csak ez az egy szárny készült el. A helyiségekben tisztviselők, egyéb alkalmazottak, sőt börtönőrök is laktak. Tehát elég sanyarú volt a kastély sorsa.
Viszont az elhelyezkedése pazar, egy magas sziklabércen található a Plumlov-i halastó felett (kitűnő kiránduló hely). A másik 3 meg nem valósult szárny helyén egy bástya és gazdasági épületek találhatóak. A kaputoronyban lévő pénztárnál lehet a jegyet megváltani és az ára is mutatja (70 KCS nyugdíjas jegy) hogy ez nem a legjobban felszerelt kastély Csehországban. Ahogy beérünk az udvarra, szembesülünk a felépült szárny brutális homlokzatával (legalább is szerintem). Ha mind a négy szárny megépült volna ebben a stílusban, az udvar minimum nyomasztó lett volna.
A látogatók sem voltak sokan, összesen hárman voltunk a túrán. A berendezés nagyon szegényes, engem főleg a belső kialakítás érdekelt, hogy mi is volt az elképzelésük ezzel a formával. Az emeleti ablakokból igencsak jó volt a kilátás a halastóra és a környékre. A túra után körbejártam a kastélyt és a tó partjáról látható, hogy mennyire fölé magasodik annak. Kb 20 perc alatt körbejárható.
Nem feltétlenül javasolt a meglátogatása, de a környezet és a szokatlan forma azért a kastély fanatikusokat érdekelheti (végül is én is megnéztem).
Rájec-Jestřebí, Zámek Rájec nad Svitavou
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
Ezzel a kastéllyal már többször is megjártuk. Közel van a Morva karszthoz (tulajdonképpen benne is van, Blansko-tól csak kb 3 km-re van, ami a Karszt központja), így mikor ott voltunk, meg akartuk látogatni, de éppen filmforgatás miatt zárva volt. Ebbe a problémába Csehországban sokszor bele lehet ütközni a kitűnő kastélyállomány miatt (sokat fel is ismerek, ha látom egy filmben). Máskor is voltunk erre felé, akkor is fennakadtunk a kapunál. Most végre szerencsém volt és itt következett be az egyik esetben, hogy csak én voltam egyedüli látogató és szó szerint személyes vezetést kaptam (itt kivételesen nem fiatal lányok voltak a túra vezetők, egy idősebb hölgy vitt körbe. Mivel kivételesen nem volt angol nyelvű leírás, úgy oldotta meg az idegenvezetést, hogy a telefonjára csehül rámondta a mondókáját, amit az lefordított angolra, amit onnan le tudtam olvasni. Nem sokban különbözött a más kastélyban hallottakról, a nevek voltak mások).
Na de vissza a kastélyhoz. A kastély bejáratánál van egy kis parkoló úgy kb. 15 autónak (most csak 2 volt ott). Innen könnyedén besétálhatunk a kastélyhoz. Előtte a szokásos francia stílusú kert, majd mögötte az angol park, ami inkább egy erdőre hajaz (jó nagy területű). Itt is több épület állt egymás után.
A reneszánsz kastéy 1757-ben teljesen leégett, ezért új kastélyt kellett építeni. Antonín Karel a francia származású olasz építész, Isidor Amand Marcel Caneval nagyon modern terveit választotta a rokokó klasszicizmus stílusában, amely a késő barokk és a francia klasszicizmus formáinak szintézise. A kastély építése hat évig, 1763-tól 1769-ig tartott. A kastély alapítója, Antonín Karel gróf 1769-ben meghalt, ezért fia, Karel Josef herceg (1750-1838) gondoskodott a végső átalakításokról.
A kastély 1945-ig a fejedelmi Salm család tulajdona volt, amikor is a Beneš-dekrétumok alapján a nagybirtokkal együtt elkobozták tőlük és állami tulajdonba került.
Nagyon szépen berendezett kastély, érdemes akár csak magában, vagy a Morva karszttal összekötve meglátogatni.
Ez egy közepes minőségű kastély (legalábbis szerintem), a külseje egy kissé el volt hanyagolva, a belső berendezés sem volt a legjobb (bár úgy tudom, azóta jelentősen fejlesztettek a belső berendezésen). Ide elsősorban a régi neve miatt jönnek az emberek, ez Austerlitz. Itt volt a híres austerlitzi csata (vagy ahogy mondják még: a három császár csatája: Napóleon, I Sándor (orosz), I. Ferenc (osztrák)), a várostól kissé távolabb,az akkori nevén Pratzen fennsíkon. Ez volt Napóleon egyik legfényesebb győzelme.
Slavkov u Brna
Slavkov u Brna - enteriőr
Slavkov u Brna - egy eredeti fürdőszoba
A kastély háta mögött egy panoptikumot rendeztek be az austerlitzi csatára emlékezve.
a panoptikum
A kastély mellett egy szép kastélypark található, itt mindenképpen érdemes egy nagyot sétálni.
Szerencsére itt sem mentek át gagyisodásba, a pénztáron kívül csak egy szuvenírbolt, egy vinotéka és egy étterem található itt. Működik itt egy házasságkötő terem is.
2015-ben ismét ellátogattunk ide, a kastélyt szépen felújították, ugyanígy a kastélyparkot is. a fent látható panoptikum már nem látható-
A kastélypark mellett könnyen le lehet parkolni (fizetőparkoló), innen két út is vezet a parkba. Ha a hívogató kapun keresztül megyünk be, akkor a várárokba jutunk (itt található egy halászati múzeum a kazamatákban, Lilit ez is érdekelte, így megnézte), innen viszonylag elég nehéz feljutni a földszinti részre, mivel át kell menni a vendéglőn, majd egy hosszabb folyosó végén található lépcsőn lehet feljutni a pénztárhoz. Egyszerűbb, ha nem megyünk be a kapun, hanem egy kicsit még balra elsétálunk, majd ott jobbra kanyarodva feljutunk a parkszintre. Innen két úton mehetünk tovább: egyenesen a kastély háta mögé jutunk (szerintem ez a jobb megoldás), amely nagyon szép és innen is kijuthatunk a fő homlokzat és a kastélypark felé. Ha balra kanyarodunk, akkor a várárok mellett elhaladva juthatunk el a kastély fő homlokzata elé. Korábban már voltunk itt (akkor meg is néztük a belsejét) és nem volt a legjobb állapotban a kastély. De bíztunk a csehekben, hogy ezt nem hagyják ennyiben és nem is csalódtunk bennük. Gyönyörűen felújították a kastélyt és a parkot is. Korábban már több esetben írtam azt, hogy a meglátogatott hely igen pompás állapotban van, itt sem tudom nélkülözni ezt a jelzőt: egyszerűen fantasztikus, amit a csehek művelnek a történelmi emlékeikkel.
Néhány szót a kastélyról is:
Már a XII. században állt itt kastély. A jelenlegi kastély építését 1696-ban kezdték el. A kertek kialakításánál a versailles-i kertek mintáját vették alapul. A kastélyban (a már említett halászati kiállításon túl) van egy kis történelmi múzeum és az austerlitz-i csatát bemutató multimédiás rész.
Maga a kastély és a park nagyon szép, de nem biztos, hogy be is kell menni (erre szebben berendezett kastélyok is rendelkezésre állnak).
Még egy érdekesség:
a csehek és az osztrákok történelmi okok miatt nem igazán kedvelik egymást. Mégis, amikor előre mutató dolgokat kell csinálni, ezért eléggé jókat lépnek. Ilyen a slavkovi nyilatkozat, melyet - kiegészítve a szlovákokkal, akikkel szintén nem voltak a legjobb viszonyban - 2015-ben írtak alá (nálunk ezt nem igazán reklámozták!!). Az aláírt nyilatkozat infrastrukturális, közlekedési, energiabiztonsági kérdésekkel, ifjúsági foglalkoztatással, határokon átnyúló kapcsolatokkal, az európai integráció társadalmi dimenzióival és az Európai Unió szomszédsági kapcsolataival foglalkozik. Az elgondolása szerint a szorosabb cseh-osztrák együttműködés fokozatosan kiterjeszthető lenne más országokra, például Szlovéniára és Horvátországra is – ezzel növelve Prága befolyását a Nyugat-Balkánon, amit geopolitikai, történelmi, kereskedelmi és társadalmi okokból a cseh külpolitika prioritásként kezel. Egyébként az együttműködést hívják "slavkovi háromszög"-nek is és szintén állítólag nem konkurenciája a Visegrádi négyeknek. Majd meglátjuk (lehet, hogy megint kimaradunk egy jó dologból).
Néhány szót a kastélyról is:
Már a XII. században állt itt kastély. A jelenlegi kastély építését 1696-ban kezdték el. A kertek kialakításánál a versailles-i kertek mintáját vették alapul. A kastélyban (a már említett halászati kiállításon túl) van egy kis történelmi múzeum és az austerlitz-i csatát bemutató multimédiás rész.
Maga a kastély és a park nagyon szép, de nem biztos, hogy be is kell menni (erre szebben berendezett kastélyok is rendelkezésre állnak).
Még egy érdekesség:
a csehek és az osztrákok történelmi okok miatt nem igazán kedvelik egymást. Mégis, amikor előre mutató dolgokat kell csinálni, ezért eléggé jókat lépnek. Ilyen a slavkovi nyilatkozat, melyet - kiegészítve a szlovákokkal, akikkel szintén nem voltak a legjobb viszonyban - 2015-ben írtak alá (nálunk ezt nem igazán reklámozták!!). Az aláírt nyilatkozat infrastrukturális, közlekedési, energiabiztonsági kérdésekkel, ifjúsági foglalkoztatással, határokon átnyúló kapcsolatokkal, az európai integráció társadalmi dimenzióival és az Európai Unió szomszédsági kapcsolataival foglalkozik. Az elgondolása szerint a szorosabb cseh-osztrák együttműködés fokozatosan kiterjeszthető lenne más országokra, például Szlovéniára és Horvátországra is – ezzel növelve Prága befolyását a Nyugat-Balkánon, amit geopolitikai, történelmi, kereskedelmi és társadalmi okokból a cseh külpolitika prioritásként kezel. Egyébként az együttműködést hívják "slavkovi háromszög"-nek is és szintén állítólag nem konkurenciája a Visegrádi négyeknek. Majd meglátjuk (lehet, hogy megint kimaradunk egy jó dologból).
halászati kiállítás a kastélyban
Telc:::
Telc egy királyi vár, fejlődését annak köszönhette, hogy egy fontos csomópontban helyezkedik el Csehország, Morvaország és Ausztria közötti kereskedelemben. Magát a várat elég nehéz kívülről fényképezni, mivel két halastó között egy félsziget csücskén helyezkedik el. Az egész környezetről sokat mond el, hogy Telc az UNESCO világörökség része (1992 óta) és nem véletlenül. A város is pompás, elhelyezkedése a tavak között egyenesen pazar, de mi itt most a várral foglalkozunk.
Telc
Ha a parkolóban letettük a kocsit, akkor az egyik városkapunk át léphetünk be a városba (van még számtalan bejárat, de ez a legközelebbi a várhoz).
Irány Telc központja!
Az eredeti gótikus vár a XIV. században épült, majd később többször megerősítették, ill. átalakították. A XVI. században alakult ki a a jelenlegi reneszánsz formája. A termek gyönyörűen berendezettek (bár nekem néhol nagyon rikítóak voltak a színek).
Telc - enteriőr
Itt is történt egy érdekes eset: egy holland házaspár két gyerekkel érkezett és nagyon zajosak voltak. A szokásos fiatal csinos vezető lány figyelmeztette Őket, hogy neki a csoporttal kell törődnie, de ilyen zajban nem tudja kötelességét teljesíteni. A szülők egy darabig tudták csendesíteni a gyerekeket, se a lovagteremben ismét zajongani kezdtek (magyar viszonylatban ez biztosan nem verte volna ki a biztosítékot). Miután a két gyerek nem állt le, hívta a biztonsági őröket és kikísérték a házaspárt és a két gyereket a vezetésről, mert zavarják annak rendjét! Nem tudom, hogy ilyenre itthon lett volna-e példa?
Telc - a kastély udvara
Ha megnéztük a kastélyt és a várost, akkor azt érdemes kívülről is még egyszer megkerülni, mert rendkívül látványos képet mutat.
a kastély látképe az egyik halastó felől
Továcov
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
Annyira nincs a turistáskodás központjában, hogy itt is személyes vezetést kaptam (ugyanis én voltam egyedüli látogató). Viszont a javukra kell írni, hogy egyetlen esetben sem mondták le a vezetést, azzal az indokkal, hogy egy embernek nem tartanak vezetést. Itt legalább angolul beszélt a túravezető lány, amit elég jól megértettem.
A kastélynak a szokásosnál is zaklatottabb volt a története, átépítések, tulajdonosok jöttek-mentek, eladósodás, kényszer eladás, katolikus-protestáns ellentét, stb. Egy dolgot azért kiemelnék, volt ennek a kastélynak magyar vonatkozása is: Illésházi gróf Illésházy István (1541-1609) volt egy időben a tulajdonos, de neki is el kellett menekülnie vallási okok miatt (Lengyelországba). Később vissza térhetett és egészen a nádori rangig vitte.
A (Cseh-Morva) protektorátus kikiáltása után Tovačov német közigazgatás alá került, a várban székelt a Birodalmi Munkaszolgálat , majd a Tovačov vár az egész hanák vidék németesítésének központja lett.'45 után ezt a kastélyt is államosították, de senki nem mutatott érdeklődést iránta. Végül a város tulajdonába került.
A kastély előtt egy kis parkoló található, ott le lehet tenni az autót. Egy viszonylag ronda kaputorony alatt áthaladva el lehet jutni magához a kastélyhoz. Kissé oldalt van a pénztár, majd be lehet menni (vezetéssel) a kastélyba. Elég tisztességesen be van rendezve, szerintem cseh szinten úgy a közép mezőnybe tartozik. Nagy szám a kápolna (a hatalmas belmagasságával), valamint az igen-igen látványos lépcsőház, amit a bécsi Operaház lépcsőházának mintájára alakítottak ki.
Igen alaposan bemutatják a kastélyt, így nem lehet panaszkodni a vezetésre. Utána szokás szerint körbe jártam a kastélyt, jelen esetben az azt övező véd művön. Figyelem: a kör végén a bástyáról nem lehet lemenni az udvarra, vissza kell fordulni. A kastély egyik oldala még nincs felújítva, valamint vannak cselédlakások is, amelyek még elég romosak. Állítólag szálloda lesz belőle. Kérdés, hogy kik fognak lakni benne?
Összességében egy jó közepes kastély, ezért talán nem érdemes ide jönni, ha már az ember látott már igen sok első osztályú cseh kastélyt, de ha erre vezet az útja valakinek, azért ajánlatos megtekinteni, csalódás nem fogja érni az embert.
Az eredeti kastélyt egy szögletes torony és ehhez kapcsolódó várfal alkotta a XIV. században. Ez után Jan Šelmberk, majd Kunrát Krajíř alatt alakult ki a vár gótikus formája.
Hruby Rohozec
Hruby Rohozec
1516-ra kialakult a vár mai alaprajza. 1600 után a Vartenberksek fejlesztése után reneszánsz stílusban újult meg a kastély. 1612-ben Albrecht Valdštejn vette meg a kastélyt, majd a francia eredetű Desfours klán birtokolta a kastélyt egészen 1945-ig.
Hruby Rohozec, enteriőr
Hruby Rohozec, a várkápolna
Jelenleg a kastély kiemelkedő attrakciója az étkező, a kiállítás pedig bemutatja a cseh öltözködés és lakberendezés változását a reneszánsztól az art nouveau-ig.
a kastély környékén
Týn nad Bečvou, Helfštýn:
Ide viszonylag véletlenül estünk be, mivel eredetileg Prerovban akartuk az ottani kastélyt megnézni. El is jutottunk oda, de a helyszínen kiderült, hogy ott egy Komeniusz emlékkiállítás található, így gyorsan tovább álltunk azzal, hogy akkor megyünk az aragonit barlangba. Útközben megláttam a Helfstyn-i várromra utaló turisztikai információs táblát, így gyorsan módosítottuk a programot és beiktattuk a várat. Aznap kissé borongós volt az idő (ami 3 nap hőség után azért nem esett olyan rosszul), e miatt azért teljesen jó képeket nem tudtam készíteni.
Maga a várrom a falu fölött található egy hegy tetején. Viszonylag nehéz megközelíteni (kevés az útba irányító tábla), itt jól jött a GPS. A falut elhagyva egy jó, de egynyomú úton lehet a parkolóig feljutni (parkolási díj!). Itt is meglátszott a csehek immunitása az időjárásra, ugyanis bármely pillanatban el kezdhetett volna esni az eső, de ennek ellenére dugig volt a parkoló (mielőtt bárki megkérdezné, hogy akkor engem miért nem zavart a viszonylag rossz idő, akkor erre azt tudnám válaszolni, hogy én egy olyan cseh vagyok (szinte minden tekintetben), aki magyarnak született). Amúgy egy kisebb zápor azért volt, és ahogy a meleg talajra leesett az eső, azonnal elkezdett felhő formájában felszállni, így elég szép völgyi felhő képeket tudtam készíteni. Sajnos a várlátogatás ideje alatt egy cseppet sem sütött ki a nap, így a képek olyanok lettek, amilyenek.
Na, ha letettük a kocsit a parkolóban, akkor egy viszonylag rövid, de kissé meredek aszfaltos úton eljutunk a vár bejáratához. Itt is több túra, van, mi a várromot akartuk megnézni. A vár egy hosszan elnyúló építmény, szerencsére volt elég hely a hegygerincen ahhoz, hogy a korábbi várakat nem rombolták le, hanem mindig hozzá toldozták az újat. E miatt összesen 5 udvar alakult ki. Az is érdekes, hogy az első tulajdonos - Fridus v. más néven Helfrid Livana eredetileg is rabló lovag várnak építtette a XIII. századba és innen fosztogatta a környéket. Bár a várat Luxemburgi János elfoglalta és a rabló lovag is elhunyt, mégis az Ő nevével vált ismertté a vár. Még Korvin Mátyás is ostromolta, de elfoglalni nem tudta (ekkortájt a magyar hatán nem volt olyan messze ide). Bár a dánok és a svédek is el-el foglalták, de a törökök ellen helyt állt a vár. Később ismét rablók telepedtek meg itt de az akkori tulajdonos beleegyezésével hagyták a vár állagát leromlani. A XIX. században a romantikusok felfedezték a várromot, azóta elsőrendű turisztikai célpont a környéken. Ha a sok udvaron keresztül eljutunk a legutolsóhoz, akkor itt néhány kisebb teremben van némi kiállítás is, az egyikben régi pénzverő gépeket is bemutatnak (élőben), itt lehet emlékpénzt is verni. Tényleg érdekes, hogy egy gyereket mi minden érdekelhet, mivel az unokámmal minden szegletet meg kellett nézni, mindenhová bemenni, felmenni, semmit nem akart kihagyni, pedig "csak" egy várrom volt az egész.
A 2. udvarban, ahol az étterem és a szuvenír bolt is található, több kovácsolt vas szobor is található, ezek pókokat, dinoszauruszokat ábrázolnak. Erről az derült ki, hogy pár évente kovács találkozót tartanak itt és az elkészült művekből néhányat azért itt is szoktak hagyni.
Az étterem. Itt is (kellemesen) szembesültünk azzal, hogy szinte alig van különbség az árak között függetlenül, hogy hol eszik az ember. Itt is nyugodtan megebédeltünk hárman (három leves, két főétel, egy sütemény, két jégkrém, alkoholmentes sör, üdítők, összesen fizettem kb 350 KC-t), akkora adagokat adta, hogy alig bírtuk megenni és mind finom volt (ahogy ez náluk szokás, szinte nincs semmi rizikó azzal kapcsolatban, hogy ha betérek valahová, akkor milyen lesz a ár és a minőség).
Maga a várrom a falu fölött található egy hegy tetején. Viszonylag nehéz megközelíteni (kevés az útba irányító tábla), itt jól jött a GPS. A falut elhagyva egy jó, de egynyomú úton lehet a parkolóig feljutni (parkolási díj!). Itt is meglátszott a csehek immunitása az időjárásra, ugyanis bármely pillanatban el kezdhetett volna esni az eső, de ennek ellenére dugig volt a parkoló (mielőtt bárki megkérdezné, hogy akkor engem miért nem zavart a viszonylag rossz idő, akkor erre azt tudnám válaszolni, hogy én egy olyan cseh vagyok (szinte minden tekintetben), aki magyarnak született). Amúgy egy kisebb zápor azért volt, és ahogy a meleg talajra leesett az eső, azonnal elkezdett felhő formájában felszállni, így elég szép völgyi felhő képeket tudtam készíteni. Sajnos a várlátogatás ideje alatt egy cseppet sem sütött ki a nap, így a képek olyanok lettek, amilyenek.
Na, ha letettük a kocsit a parkolóban, akkor egy viszonylag rövid, de kissé meredek aszfaltos úton eljutunk a vár bejáratához. Itt is több túra, van, mi a várromot akartuk megnézni. A vár egy hosszan elnyúló építmény, szerencsére volt elég hely a hegygerincen ahhoz, hogy a korábbi várakat nem rombolták le, hanem mindig hozzá toldozták az újat. E miatt összesen 5 udvar alakult ki. Az is érdekes, hogy az első tulajdonos - Fridus v. más néven Helfrid Livana eredetileg is rabló lovag várnak építtette a XIII. századba és innen fosztogatta a környéket. Bár a várat Luxemburgi János elfoglalta és a rabló lovag is elhunyt, mégis az Ő nevével vált ismertté a vár. Még Korvin Mátyás is ostromolta, de elfoglalni nem tudta (ekkortájt a magyar hatán nem volt olyan messze ide). Bár a dánok és a svédek is el-el foglalták, de a törökök ellen helyt állt a vár. Később ismét rablók telepedtek meg itt de az akkori tulajdonos beleegyezésével hagyták a vár állagát leromlani. A XIX. században a romantikusok felfedezték a várromot, azóta elsőrendű turisztikai célpont a környéken. Ha a sok udvaron keresztül eljutunk a legutolsóhoz, akkor itt néhány kisebb teremben van némi kiállítás is, az egyikben régi pénzverő gépeket is bemutatnak (élőben), itt lehet emlékpénzt is verni. Tényleg érdekes, hogy egy gyereket mi minden érdekelhet, mivel az unokámmal minden szegletet meg kellett nézni, mindenhová bemenni, felmenni, semmit nem akart kihagyni, pedig "csak" egy várrom volt az egész.
A 2. udvarban, ahol az étterem és a szuvenír bolt is található, több kovácsolt vas szobor is található, ezek pókokat, dinoszauruszokat ábrázolnak. Erről az derült ki, hogy pár évente kovács találkozót tartanak itt és az elkészült művekből néhányat azért itt is szoktak hagyni.
Az étterem. Itt is (kellemesen) szembesültünk azzal, hogy szinte alig van különbség az árak között függetlenül, hogy hol eszik az ember. Itt is nyugodtan megebédeltünk hárman (három leves, két főétel, egy sütemény, két jégkrém, alkoholmentes sör, üdítők, összesen fizettem kb 350 KC-t), akkora adagokat adta, hogy alig bírtuk megenni és mind finom volt (ahogy ez náluk szokás, szinte nincs semmi rizikó azzal kapcsolatban, hogy ha betérek valahová, akkor milyen lesz a ár és a minőség).
kilátás a várból
Valtice:
Ez a másik, Lednicénél említett kastély. Az eredetileg gótikus kastély többszöri átépítésen esett át először reneszánsz, majd jelenlegi formájában barokk kastély lett (jelenleg Morvaország legjelentősebb barokk kastélya).
Valtice
Maga a kastély a városban található, a háta mögött jelentős kastélyparkkal. Itt is megtalálhatjuk a szokásos vináriumot, viszont a városban a szokásosnál is több található belőlük. Megemlíthetjük, hogy a terület része a Lednice-Vatice kultúr-tájnak, amely UNESCO világörökségi védnökség alatt áll (tejes joggal).
Valtice
Maga a belső berendezés nem tartozik szerintem a legjobbak közé (ez a bőség zavara, hogy más kastélyokban mi van), azonban mindenképpen javaslom a megtekintését.
Valtice - a szalon
Valtice - enteriör
A második virtuális túrában látható. hogy mit értek el a csehek a borkultúrában, így néz ki egy normális vinotéka (mi is voltunk itt és vettünk néhány üveg bort)
Velké Březno:
Velké Březno cseh viszonylatban egy pici kastély, viszont úgy a parkja, mint maga a kastély nagyon szépen rendben van tartva. Nem sokan látogatják, mivel csak azoknak esik útba, akik a Cseh vagy Szász Svájcba igyekeznek, az új út Prága felől kikerüli az Elba völgyét (egyébként nagyon helyesen, az Elba völgye nem az a hely, ahol autópályát kellene vinni).
Velké Březno
Maga a kastély berendezése szép, bár nem túl látványos, látszik rajta, hogy egy kis kúriának épült. Viszont azt kell mondani, hogy éppen a mérete miatt nagyon lakályos.
Velké Březno - enteriőr (az ebédlő)
Itt, ha szépen megkérjük a csinos vezető kisasszonyt, akkor néhány fotót lehet legálisan készíteni. Ha éppen kevesen vannak és jó a kedve, akkor felviszi a látogatókat a toronyba, ahonnan tényleg gyönyörű kilátás nyílik a tájra (mi éppen akkor összesen négyen voltunk, az idő is jó volt, így feljutottunk a toronyba).
Velké Březno - kilátás a toronyból
Maga a kastélypark is kicsi, de igen szépen karbantartott, csinos. A kastély előtti teraszon szökőkút, még egy kis patakot is átvezettek a parkon.
Ha valaki éppen erre jár, akkor szerintem nézze meg, mert nagyon kellemes élmény (talán akkor ne nézze meg valaki, ha sokat kell várni, mert még nyáron is csak három vezetés van egy napon (2009-ben) a viszonylag kis érdeklődés miatt. Maga a vezetés ennek ellenére magas színvonalú, nem nagyolják el a dolgot. Angol és német nyelvű leírásokat is lehet a pénztárnál kölcsönvenni, ha valaki nem perfekt a cseh nyelvben.
Virtual tour
Velké Losiny:
Velké Losiny vára az egyik legszebb reneszánsz vár Csehországban. Két dolog miatt nem néztük meg a belsejét. Itt csak egy kis pihenőre álltunk meg, valamint a belépő ára egy kicsit elriasztott, 250 KC volt felnőttnek. Bár nem szoktunk smucigoskodni, de ezt azért egy kicsit sokalltuk (egy másik helyen, ahol bementünk a kastélyba, Bruntálban, 100 KC volt a belépő és több mint 30 termen keresztül mutatták be a kastélyt, na az megérte). Viszont egy rövid pihenőre nagyon alkalmas, mivel tényleg nagyon szép a hely, szép a park, tehát erre a célra jó választás volt. Erről most csak ennyit.
A Dyje (Thaya) partján fekvő kis város impozáns kastélyát látogatjuk meg most ( folyó osztrák nevét is célszerű használni, mivel innen néhány km-re már Ausztria található, maga a folyó hol határfolyóként, hol az egyik, hol a másik országban folyik, de csak néhány km-re a határtól). Maga a városka a Vranovi víztárolótól nem messze található (az alsó - elgátolt végén). A városból mikrobusszal juthatunk fel a várba (gyalog sem nehéz túra), amely a folyó felett egy impozáns sziklán trónol.
Vranov nad Dyjí
Maga a kastély már az 1100-as években szerepelt az írásos feljegyzésekben. A folyó felé néz az Ősök csarnoka, oldalt a Szentháromságnak szentelt templom, mint egy ellenpont (külön belépő!). A kastélyt családok egész sora uralta (a felsorolásuktól most eltekintek). Végső stílusát a barokkban nyerte el. Itt kivételesen teljesen szabadon lehetett fényképezni, így igen jó belső fényképeket is készítettem. A kastélyban gyönyörűen berendezett szobák találhatóak, könyvtár, stb. A kastély körül fűszernövény kert is létesült. Egyes helyeken az eredeti, régi várfal maradványok is megmaradtak.
Vranov nad Dyjí
Vranov nad Dyjí
Vranov nad Dyjí, a régi városfal
Vranov nad Dyjí, a könyvtár
Vranov nad Dyjí
Vranov nad Dyjí
A kastély meglátogatása után mikrobusszal (vagy gyalog) vissza tudunk jutni a városba (vagy a Vranovi tó partjára, ahonnan hajóval el lehet látogatni a Bitovi várba).
Virtual tour 1
Virtual tour 2
Virtual tour 3
Virtual tour 4
Žleby:
Ez a kastély volt IV. Károly cseh király birtokában is, majd sokáig a Kaiserstein családé. Erről a kastélyról nem írok sokat, mivel egyszerűn szép, bár nekem egy kicsit túl nagy volt az arány a fegyvergyűjtemény (bár elsőrangú!) javára a belső termek felett.
Žleby - a belső udvar
Žleby
Žleby - a vár előtti terület (pénztár, büfé, stb.)
Zlín, Lesná:
Ez a kastély és környezete egy nagyon kellemes meglepetés volt. Úgy indult az egész, hogy már a kastély keresése is kalandos volt, mert nem Zlínben található, hanem az attól kb. 5 km-re lévő Lesná nevű helyen (ami persze közigazgatásilag Zlínhez tartozik, de egy külön település). Itt egy újabb akadály jelentkezett, ugyanis kiderült, hogy a kastély egy állatkertben található. Itt egy kicsit elbizonytalanodtunk, mivel az állatkert fogalma (legalább is amit Mi annak ismerünk) nem nagyon vitt a felé, hogy bemenjünk. Némi téblábolás után mégis úgy döntöttünk, ha már itt vagyunk, akkor menjünk be. Így megvettük a belépőt az állatkertbe és bementünk:
Ezzel kirándulásaink egyik legszebb napját kaptuk!
Kiderült, hogy az állatkert fogalma itt egészen mást takar, amit Mi eddig ismertünk. A kastély eredeti tulajdonosa egy Széchenyi típusú ember volt, aki szintén vadászott. A kastélyparkból már korábban kialakított egy kis állatkertet, a park többi részéből pedig arborétumot. Az állatkert tematikus, földrészek szerint csoportosítva az állatokat. Hatalmas kifutók, melyek úgy vannak kialakítva, hogy köztünk és az állatok között látszólag semmi nincs, ami elválaszt. Többet az állatkertről nem írok, mivel ez a lap a kastélyokról szól, elég annyit még tudni, hogy du. 5-kor a feleségemet úgy kellett "kizavarni" innen, mert nem tudott betelni az arborétum és az állatkert látványával. Azt mondta, ezt mindenkinek látnia kell. De vissza a kastélyhoz. De. 11 körül be tudtunk jutni. Ez egy viszonylag nem túl régi, de szép kastély. A XIX. században épült, először csak egyszintesnek, majd ezt teljesen lerombolták és építették meg a mai formában. Működik itt házasságkötő terem is, nagyon népszerű. A kastély belső berendezése gyönyörű, az állatkert, arborétum, kastély hármas maradandó emlék lesz a későbbiekben is.
Lesná, a kastély
Lesná, a kastély
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Lesná, a kastély (2015)
Zvíkov:
Egy újabb királyi vár! Mint korábban írtam, ezzel sok szerencsénk nem volt, mivel éppen egy japán filmes csoport forgatott itt (igen sok olasz, francia, német, stb. filmekben jól fel lehet ismerni a cseh várakat, mint a film helyszínét).
Egy újabb királyi vár! Mint korábban írtam, ezzel sok szerencsénk nem volt, mivel éppen egy japán filmes csoport forgatott itt (igen sok olasz, francia, német, stb. filmekben jól fel lehet ismerni a cseh várakat, mint a film helyszínét).
Zvíkov a Vltava felől
Ez a vár két folyó összefolyásánál egy szikla nyelven helyezkedik el, ez még "vízi várabb", mint az orlíki. A sziklanyelv alakja olyan mint a piskótáé, csak egy keskeny csík csatolja a ténylege szárazföldhöz. Hajóval lehet még idejönni, egy hajókázás igen látványos ezen a folyószakaszon!
Zvíkov
Sajnos a forgatás miatt csak a várat tudtuk körbejárni, bemenni nem tudtunk, pedig valószínűleg igen látványos lett volna.
Zvíkov
Erre mondják: talán majd máskor! Ennek ellenére a hely szép, a folyó és a vár látványos, legalább egy jót sétáltunk a szép helyen.
Virtual tour 1
Virtual tour 2
Virtual tour 1
Virtual tour 2
Megkérlek, hogy csatlakozzál a Szeretem Csehországot, I love Cesko Facebook csoportomhoz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése